A magyar kormány vezette konzorcium 4 milliárd eurót ajánlott a Budapest Airportért, a reptérüzemeltető teljes irányítása hírügynökségi források szerint még a jövő tavaszi országgyűlési választás előtt visszakerülhet a magyar államhoz.
A magyar fél által most ajánlott 4 milliárd eurós (1440 milliárd forintos) vételárért valószínűleg már eladnák a légikikötőt üzemeltető Budapest Airportot a jelenlegi kanadai és szingapúri tulajdonosok a piaci vélemények szerint.
Korábbi értesülések alapján ugyanis a reptér üzemeltetési koncesszióját birtokló cég értékét 4 és 5,5 milliárd euró közé becsülték.
Az ügyletet még a jövő április környékén esedékes parlamenti választás előtt megköthetik, de a feltételek véglegesítése még az idén megtörténhet a kormány szándékai szerint – írta a Bloomberg magát felfedni nem kívánó forrására hivatkozva.
Amint korábban megírtuk, a magyar kormány Palkovics Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjét mint kormánybiztost jelölte ki a repülőtér-üzemeltető visszavásárlása érdekében folytatott tárgyalások lebonyolításával.
A Bloomberg úgy értesült, hogy a magyar kormány vezette konzorciumban a MOL Nyrt. és a Jellinek Dániel vezette Indotek ingatlanfejlesztő csoport is részt vesz. Utóbbi még 2020 őszén ajánlatot tett a Budapest Airportra, de az eladást az akkori nyilatkozatok szerint a tulajdonosok fontolóra sem vették.
A kormány aztán idén májusban kezdett tárgyalásokat a Budapest Airport megvásárlásáról, majd júliusban egy nem kötelező érvényű ajánlatot tett, amelyet a külföldi tulajdonosok keveseltek, aztán meg nem erősített hírek szerint a magyar fél október elején nyújtotta be jelenlegi ajánlatát.
A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 55,44 százaléka a német bejegyzésű AviAlliance, 23,33 százaléka a Malton (A szingapúri állami GIC befektetési alap leányvállalata), 21,23 százaléka pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec kanadai nyugdíjalap kezében van. Az AviAlliance düsseldorfi székhelyű, több repteret menedzselő vállalat (korábbi nevén Hochtief Airport), amely a szintén kanadai, Public Sector Pension Investment Board (PSP Investments) nyugdíjalap tulajdona.
A budapesti repülőtér üzemeltetési jogát 2005-ben adta el koncessziós szerződésben 75 évre a Gyurcsány Ferenc vezette kormány, az állami kézben maradt 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagot pedig már az Orbán-kormány értékesítette 2011-ben, érvényesítve a szerződésben lévő opciót. Ezt akkor azzal indokolták, hogy a kisebbségi rész nem biztosított beleszólást a reptér vezetésébe.
A Budapest Airport kezdetben brit, majd német szakmai befektetők irányítása alatt működött, végül 2013-ban a Hochtief építőipari cég reptérüzemeltető ágazatának eladását követően kanadai pénzügyi befektetők többségi tulajdonába került.
A magyar kormány az elmúlt években többször kinyilvánította, hogy a repülőtér privatizációja elhibázott döntés volt, 2019-ben több kormányzati kritika is érte a Budapest Airportot a Ferihegyen uralkodó állapotok, elsősorban a fapados járatok által használt “bádogterminál” miatt.
A repülőtér üzemeltetőjénél történt menedzsmentváltást követően, valamint az elmúlt időszakban elkészült fejlesztések és az elmúlt két évben 167 millió euró értékben megvalósított beruházások eredményeként a nyílt támadások megszűntek, párbeszéd kezdődött az üzemeltető és a kormány között a repülőtér további fejlesztéseiről.
Idén márciusban újabb vezetőváltás történt a Budapest Airport élén, a korábbi pénzügyi igazgató és vezérigazgató-helyettes, Chris Dinsdale vette át a vezérigazgatói posztot a céget alig több mint másfél évig irányító Dr. Rolf Schnitzlertől.
