Nagy esemény van készülőben. Népes tömeg gyülekezik Ferihegy 1-es terminál előterén. Egy vadonatúj Boeing 767-es húz át büszke robajjal a futópálya felett. Oszetzky kapitány hajtja végre a manővert, landolás és gurulás a kormánygépeknek kijáró 24-es állóhelyre: Megérkezett a Malév első Boeing 767-200ER típusa.

Ma 20 éve, 1993. május 10-én érkezett meg Ferihegyre a Malév első Boeing 767-200ER típusú repülőgépe. A vadonatúj szélestörzsű gép átvételével új korszak nyílt a magyar légiközlekedés történetében. Egy héttel később csatlakozott a flottához a második 767-es is és rövidesen beindultak a menetrendszerű tengerentúli járatok.

Hosszú távú járatok üzemeltetésében a Malév elmaradt a többi kelet-közép-európai légitársaságtól, a magyar flottában sokáig a Tu-154-esek voltak a legnagyobb sugárhajtású gépek. A rendszerváltás előtt régiós szomszédainknál szinte kivétel nélkül üzemelt nagy hatótávú típus. A keleti blokk nagygépe, az Iljusin 62-es a csehszlovák, a román és távolabb tekintve a lengyel és keletnémet flottákban is megtalálható volt. Javaslatok, ajánlatok formájában persze nálunk is napirendre került a típus, de a Malév nem csapott bele a vállalkozásba.

Közeledve a ’90-es évek felé azonban egyre határozottabbá vált a szándék, hogy a Malév is repüljön hosszú távot. Más társaságokkal való közös üzemeltetésben egészen nagyratörő tervek is napvilágot láttak. Volt szó DC-10-es, sőt még Boeing 747-es gépbeszerzésről is, szépreményű tárgyalások is folytak, de egyik sem jutott a megvalósítás fázisába.

Elhatározás 1991 elején született. A Malév igényt jelentett be két darab Boeing 767-200ER típusú repülőgépre. A Magyar Távirati Iroda február 22-én számolt be róla: “A Boeing amerikai repülőgépgyár Seattle-ben közölte, hogy megkapta a Malév két Boeing 767-200-as típusú repülőgépre adott megrendelését. A Boeing kereskedelmi illetékesének tájékoztatása szerint a két repülőgép mintegy 130 millió dollárba kerül.”

A Malév akkori vezérigazgatója Déri Tamás három nappal korábban sajtótájékoztatón közölte, hogy a vállalat vezetése a kormány jóváhagyásával egységesen a Boeing 767-200ER típusú repülőgépek vásárlása mellett döntött. A megrendelésért folytatott versenyben A310-300-as típusával az európai gyártó is jelen volt, de Déri érvelése szerint az amerikai gép nagyobb hatótávja és a flottában már meglévő keskenytörzsű Boeingek a tengerentúlról érkező ajánlat felé billentették a mérleget. A finanszírozást illetően a Malév vezetője beszámolt arról is, hogy a vásárlás kormánygarancia nélkül, vállalati hitelkonstrukció keretében történik.

A Boeing állítólag nemcsak típusának műszaki paramétereivel, hanem kedvezőbb árajánlatával is szorította maga mögé a toulouse-i gyártót. Meghatározó választás volt ez, mert az Airbusnak később sem sikerült szerződni a magyar légitársasággal. Az érvelésben mindig az egységes flotta volt a főszereplő, és mi tagadás a Malév a 737-esek bevezetésével már a nyolcvanas évek végén a Boeing mellett döntött.

Készül a Malév első Boeing 767-200ER típusú repülőgépe. (Fotó: Boeing Company)

A két megnövelt hatótávú Boeing 767-200-asról szóló vásárlási szerződést 1991. április 18-án, Budapesten írták alá. A 200ER (Extended Range) szériát egyébként 1984-ben mutatta be az amerikai gyártó. A prototípus 1984. március 6-án emelkedett magasba. Első megrendelője két évvel korábban az Ethiopian Airlines volt, de forgalomba az izraeli El Al vezette be.

A vállalat első nagyhatótávú utasgépe bármilyen furcsa mégiscsak az Il-62 lett. 1991 nyarán rövid ideig HA-LIA lajstrommal repült egy Malév színeket viselő Il-62M, amely a csehszlovák légitársaság flottájából érkezett. A CSA biztosította hajózók mellett magyar stuvik is dolgoztak a Japánba charterező gépen. A járatok nem voltak sikeresek, de a Malév ekkor már többszörösen deklarálta, hogy észak-amerikai és távol-keleti útvonalakra kíván repülni, Japánba pedig szükség volt az előzetes charterforgalomra. Az Il-62-es végül visszakerült tulajdonosához, de röpke pályafutása ellenére máig érdekes színfolt a magyar légitársaság flottatörténetében.

Mindeközben egy kis kellemetlenség is adódott a 767-es beszerzés kapcsán ugyanis a Pratt&Whitney olyannyira zokon vette, hogy az előtárgyalásokat követően a Malév mégsem az ő, hanem a General Electric nagyobb tolóerejű hajtóműveit választotta gépeihez, hogy pert indított a légitársaság ellen. A hajtóműgyártó szerződésszegéssel vádolta a Malévet, míg az azzal védekezett, hogy érvényes szerződés nem, csupán szándéknyilatkozat jött létre a két cég között. A magyar bíróság előtt folyt eljárásból a Malév végül nyertesen került ki és a megrendelt 767-esekre a GE gyártotta CF6-80C2 B4F típusú hajtóműveket szereltek.

Mielőtt a Malév saját gépei megérkeztek volna adódott a lehetőség, hogy a vállalat bérbe vegyen egy vadonatúj 767-est. A Malév elfogadta az ajánlatot és 1992. április 26-án 10 óra 42 perces nonstop repülés után Ferihegyre érkezett a Malév első Boeing 767-es típusa, a HA-LHC lajstromú 767-375(ER).

Berepülő pilóták emelik magasba az elsőként elkészült magyar Boeing 767-est. Az egyik legszebb átadás előtti típusfotó. (Fotó: Boeing Company)

A General Electric hajtóművekkel szerelt hosszú törzsű 767-es vasárnap landolt Ferihegyen. A Malév vezetői újságíróknak másnap délután a fedélzeten tartott sajtótájékoztatón mutatták be a gépet. Néhány hónapos szolgálata alatt hosszú távú charter járatokat teljesített amerikai és japán célállomásokra, de számos rövidebb, európai desztinációra is repült annak érdekében, hogy a személyzet minél többet gyakorolhassa a vállalat új típusának üzemeltetését.

1993. január 18-át írunk, amikor a Malév első Boeing 767-200-asát a gyár berepülő pilótái a levegőbe emelik. Az eredeti tervekben úgy volt, hogy a Malév rendelésére készült két 767-es már februárban átadásra kerül, de a gépek kifizetése és forgalomba állítása még nem volt biztosított, ezért a légitársaság halasztást kért. Ekkoriban már olyan hangok is felerősödtek, amelyek szerint a cégnek nem a rövidebb törzsű, hanem a nagyobb és több utast szállítani képes 767-est kellett volna választania. Csakhogy a Malév a típusválasztáskor azt kérte – tudható meg a vállalati lapként működött Légiközlekedésből, hogy a hosszú távú járat megtételére alkalmas gép maximum 200-220 férőhelyes legyen és leszállás nélkül tegye meg az utat Tokióba.

Figyelemre méltó, hogy a ’90-es években a Malév hosszú távú járattervei között mennyire meghatározó volt a távol-keleti irány, hiszen a bérelt Il-62-essel is már a japán útvonalat kívánta alapozni a vállalat és ennek jelentősége van a típusválasztásban is, mert a 767-300ER valóban több utast volt képes szállítani, de nem olyan messzire, mint a 200ER. A típusválasztás idején a 767-200ER volt a legnagyobb hatótávú kéthajtóműves utasszállító repülőgép és jellemzőinél fogva az felelt meg leginkább a New York-ot, Los Angelest, Chicagót és Szingapúrt is desztinációs célul kitűző, 200 körüli utaslétszám maximumot állító magyar elvárásoknak. Az persze, hogy a vezetőség által igényelt paraméterek mennyire voltak megfontoltak és alaposak külön témát érdemel, de a 767-200ER, mint típus lefedte a magyar megrendelő kritériumait.

Átadásra előkészítve: egymás mellett a két vadonatúj Malév Boeing 767-es. (Fotó: Boeing Company)

Végül aztán májusra teremtődtek meg a feltételei, hogy a Malév átvegye 767-eseit. A két gép egymás mellett parkolva várta tulajdonosát az amerikai gyáróriás területén. Az impozáns látványt katalógusfotó is őrzi. A delegáció birtokba vette az indulásra előkészített HA-LHA lajstromú gépet és az első magyar Boeing 767-200ER május 9-én útját vette új bázisrepülőtere, Ferihegy felé.

A Malév első saját tulajdonú Boeing 767-ese az induláshoz képest másnap, azaz május 10-én érkezett meg a ferihegyi repülőtér közelkörzetébe. Oszetzky István kapitány a 13R futópálya felett üdvözlő áthúzást hajtott végre. Ezt követően a flotta új zászlóshajója nem sokkal délelőtt fél 11 előtt landolt, majd begurult az 1-es terminál előterén kijelölt állóhelyére, ahol népes, repteresekből és Malévesekből álló tömeg várta és ünnepelte a repülőgépet.

Egy héttel később, május 17-én a második, HA-LHB lajstromot viselő 767-27G(ER) is megérkezett Budapestre. A gépek kabinját illetően az első konfiguráció, amivel a Malév forgalomba állította a típust 197 üléses volt, két komfortosztályban elrendezve. Standard üzemben a típuson két pilóta és kilenc fős légiutaskísérő személyzet teljesített szolgálatot. Tíz órásnál hosszabb utakon, az előírásoknak megfelelően, váltásban egy harmadik pilóta és további utaskísérők is segítették kollégáik munkáját.

Az első menetrendszerű járat Budapest – Róma – New York (Newark) útvonalon május 29-én indult. A személyzetet nem érte teljesen felkészületlenül a hosszú táv teljesítése, mivel a kötelező típusképzést kiegészítve az 1992-ben bérelt Boeing 767-300ER (HA-LHC) is hatékony szolgálatot tett. Kihívások azért így is akadtak, hiszen a Malév új légitársaság volt a transzatlanti rengetegben, de a magyarok jól teljesítettek és az idő múlásával jó hírnévre tettek szert.

Indul a második 767-es is. HA-LHB 1993. május 17-én érkezett Budapestre. (Fotó: Boeing Company)

A magyar polgári légiközlekedés eddigi legnagyobb típusa a Boeing 767-es. A Malév flottatörténetében összesen öt 767-es szerepelt. A két saját rendelésű 767-200ER kapacitásait időszakosan bérelt 767-300ER típusváltozatok egészítették ki. Egyszerre azonban legfeljebb csak három 767-ese volt a Malévnek. A legelső 767-es szólóban teljesített szolgálatot. A másik két 767-300-as közül az előbbi (HA-LHD) 2000-től, míg utóbbi (HA-LHC) 2007-től egészítette ki a flottát.

A Malév 767-esek rendszeresen jártak New Yorkba, Torontóba, megfordultak Kínában és Thaiföldön, repültek Japánba, Kubába és Afrikába. B767-200ER volt az első magyar gép, amely ausztrál földön is landolt. Szép eredmények voltak ezek. Komoly tapasztalat az óceánrepülésben, a hosszú táv teljesítésben. A járatok felkészítése, mindennapi kiszolgálása, gondos és részletes, ugyanakkor felemelő munkája volt a résztvevő Maléveseknek. Azoknak a kiváltságosoknak, akik a zászlóshajón szolgálhattak, merthogy az rangot, elismerést jelentett.

Míg a többi flottában szolgált Boeing 767-es elkerült a Malévtől, addig HA-LHB a típuskivonás óta Ferihegyen vár sorsára. (Fotó: Csemniczky Kristóf / AIRportal.hu)

Sajnos árnyoldala is volt a Malév nagygépeknek. Szinte az első pillanattól kezdve veszteséget termeltek. Jó szándékkal, tettre készen, de kevesen voltak. Kettő, olykor három gépre nem lehetett rentábilis üzemet építeni. A típus így is 2008 októberéig húzta, ekkor zárult a 767-esek korszaka. A vállalat úgy döntött, hogy leáll a hosszú távval. Kivonták a típust. Egy még ma is Ferihegyen tárolva várja sorsát. Egy letűnt világ hírnöke.

Lassan öt éve nem közlekedik magyar lajstromot viselő 767-es Budapestről. A Malév 2012. február 3-án leállt, megszűnt üzemelni. Hogy lesz-e újra olyan magyar légitársaság, amely szélestörzsű típust üzemeltet a jövő kérdése, de esély nem sok van rá. Emlékezzünk tehát a 20 éves évfordulón a Boeing 767-esre, a magyar nagygépre.

* * *

Felhasznált irodalom, források:
Airfleets Aviation adatbázis, http://www.airfleets.net/home/
Boeing Commercial Airplanes 767 Family, http://www.boeing.com/boeing/commercial … index.page?
Földesi László (szerk.) (1996): Öt évtized szárnyakon, Malév kiadvány
Hardy Mihály (1993): Potyautas voltam a Lima-Hotel-Alfán In: Top Gun, 1993. 7. szám
Koffán Éva (1993): A döntés két éve született… In: Légiközlekedés, 1993. március 22.
Koffán Éva (1993): Elhalasztották a B-767-esek átvételét. In: Légiközlekedés, 1993. február 26.
MTI hírarchívum (1988-2013), http://archiv1988-2005.mti.hu/Pages/Hir … aspx?Pmd=1
Zsille Péter (1993): Végre itthon a Boeing 767-200ER! In: LRI Repülőtéri Magazin, 1993.évi 6. szám

Kapcsolódó Galéria Malév Boeing 767-es relikviák

MEGOSZTÁS