Címke: repülőtér-fejlesztés

Megindult a forgalom Mexikóváros új, Felipe Angeles légikikötőjében, a korábban építeni kezdett Texcoco reptér területén pedig vizes élőhelyet és közparkot alakítanak ki.

Az egyszerre négy keskenytörzsű vagy egy szélestörzsű repülőgép befogadására képes épülettel jelentősen bővül a magyar légijármű-karbantartó vállalat kapacitása és szolgáltatásportfóliója.

A Budapest Airport az elmúlt három évben több mint 70 milliárd forintot fordított a repülőtér fejlesztésére, a beruházások a következő években is folytatódnak az 1. terminál újranyitásával és az új 3. terminál építésével.

Döntött a Debreceni Nemzetközi Repülőtér újabb állami támogatásáról a kormány, működésre 698 millió forintot kap az üzemeltető, a légikikötő fejlesztésére pedig részletekben 2,35 milliárd forintot.

A Debrecen repülőterét üzemeltető cég 51 százalékos tulajdonrésze térítésmentesen kerül az államhoz, a tulajdonosi joggyakorló a Külügyminisztérium lesz.

A Budapest Airport 2021-ben tovább csökkentette a közvetlen szén-dioxid-kibocsátását, amely így már a tíz évvel ezelőtti szint felére csökkent, míg az egy utasra jutó a 2011-es szintnek mindössze a harmada.

A magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban, ha a város közgyűlése ezt megszavazza január végén.

A Liszt Ferenc repülőtéren a tavalyi év utolsó hónapjai ígéretes növekedést mutatnak, a Budapest Airport több hosszútávú járat nyári visszatéréséről tárgyal, és már idén tervezi a Cargo City bővítését.

A marosvásárhelyi Transilvania Repülőtér eddigi legnagyobb léptékű fejlesztéséről írtak alá szerződést kedden.

Ötéves tervet készített a Budapest Airport a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére, amelynek három fő eleme a minőség javítása, a kapacitás bővítése és a fenntarthatóság.

Saját belső eljárásaiban állapított meg kifogásokat az Európai Beruházási Bank a két magyar civil szervezet által indított ügyben, de a Budapest Airport közlése szerint fejlesztései a jogszabályok alapján zajlanak.

A békéscsabai repülőtér fejlesztésének feladataira írt ki közbeszerzést a város önkormányzata, beleértve a megvalósíthatósági tanulmányt, az engedélyezési és kiviteli terveket is.

Az új terminálépületre, futópályára, gurulóutakra, kisgépes zóna kialakítására kiírt nyílt tervpályázatra hét pályamű érkezett, közülük egyhangú döntéssel ötöt díjazott a bírálóbizottság.

Akár 130-150 személyes utasszállító repülőgépek fogadása is megoldható lesz a pécs-pogányi repülőtéren, az 1500 méter hosszú futópálya 2180 méteresre bővítését követően.

A megállapodás alapján a dél-koreai fél kisebbségi részesedést szerez majd a CPK-ban, amelynek építését a tervek szerint 2023-ban kezdenék el.

A 4-es főútnál lévő kettős körforgalom szomszédságában elkészült a budapesti légikikötő új főportája, amely a reptéri személyzetet és partnereket szolgálja ki.

A növekvő utasszám miatt beüzemeli a bővítményt a légikikötő, és intézkedik arról is, hogy ne legyenek az őszihez hasonló tömegjelenetek, emellett kétpályás működésre áll át.

Négymilliárd forint befektetéssel fejlesztik a repülőtér multimodális központját, a 4400 négyzetméter alapterületű inkubátor épület 16 méter magas, és az első olyan építmény a debreceni repülőtéren, amely hangárként befogadhat egy utasszállító repülőgépet.

Újabb akadályba ütközött a tervezett harmadik futópálya megépítése, miután a 25 százalékos tulajdonos spanyol Ferrovial bejelentette, kivonul a légikikötő fejlesztésének finanszírozásából.

Országszerte négy-öt komolyabb légikikötő működne, és tucatnyi helyen hoznának létre az üzleti gépeket fogadni képes reptereket, valamint fejlesztenék a légiáru-szállítás infrastruktúráját is egy 5-8 éves fejlesztési stratégia szerint.

Évi 3 milliós utasforgalomra bővítenék a debreceni légikikötőt, az önkormányzat új futópálya, gurulóútrendszer, terminál, állóhelyek, kisgépes zóna kialakítását tervezi.

A repülőtér-üzemeltető feladata egy papírmentes, felhőalapú légiáru-kezelési rendszer kifejlesztése lesz, további energiahatékonysági projektekkel együtt.

Új futópálya tervezését és engedélyeztetését, tűzvédelmi, informatikai és utasbiztonsági fejlesztéseket finanszírozhat az üzemeltető a 2,5 milliárd forintos forrásból.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2019-ben elkezdett beruházások az idei évben is folytatódtak: gurulóutak, szervizutak újultak meg, informatikai fejlesztések is megvalósultak.

Első ütemben a repülőtér évi 35 milliós utast, 500 000 tonnányi teherforgalmat, valamint 300 000 fel- és leszállást képes kezelni.